Kedves GT-Legends rajongó Barátaim!
A linkről letöltött és kitömörített mappákban találjátok az Alfa Romeo GTA Junior 1300 1971 mappáit és fájljait a GT-Legends-hez, a TC-65 kategóriához. Ez egy 1.300-as befecskendezős motorral szerelt GTA Junior.
Installálás:
Az installálás ugyanolyan egyszerű, mint a korábbi add-on kocsiknál: a kitömörített fájlokat a megadott elérési útvonalakon keresztül gyakorlatilag egyetlen kattintással másoljátok be a játék fő mappáiba, innen azonnal kész a játékra az Alfa Junior, rögtön indítható.
A kocsihoz 16 -féle festést kaptok, amelyek nagy része autentikus, eredeti kocsik festése nyomán készült.
Elöljáróban néhány fontos dolog az installáláshoz, amikről már korábban is szóltam!
Ha régebben beraktátok a játékba a VW Bogarat, az ahhoz megadott STEX1.GTL és TALENT1.GTL fájlokat okvetlenül írjátok felül a most megadott hasonló nevű fájlokkal, egyébként a kocsi nem fog megindulni a pályákon. Ha a korábban közzétett Fiat Abarth, Toyota Corolla stb. már fenn van, akkor ezeket a fájlokat nem kell felülírni (ha megteszitek, nem okoz gondot a korábbi autóknál).
Ha még „szűz” a játék, a most mellékelt mappák és fájlok nem fognak semmit sem fölülírni a játékban, tehát nyugodtan bemásolhatjátok őket. Ha törölnétek a mellékelt mod-ot, minden most betöltött mappát egyedileg kitörölhettek, a játék nem fog sérülni.
Még valami: mint a Bogárnál és az Abarthnál meg a Toyotánál említettem, csak akkor tudjátok a kocsit használatba venni pályán, ha előbb a saját profilodon belül (pl. a Bogár installálásának megfelelő módon, amiről a „Meglepetés autó” blogbejegyzés alatt olvashattok) a saját kocsira és az ellenfél autók részletességére vonatkozó beállításokat (2 db csúszka) max-ra állítjátok a „Video Opciók” menüpont alatt!
Amivel érdemes takarékoskodni (miután ebben a kocsiban nincs fényszóró): a fényszóró-effektek (minimumra kell venni), és az árnyékok (bőven elég a közepes szint!). Ezzel kellemesen javítható a gép fps-e (bika kártyával rendelkezők továbbra is nyugodtan mindent max-ra húzhatnak).
A kocsinak nincs ikonja és nem készítettem hozzájuk „kisfilmet” (ez szerintem totál fölösleges), betöltéskor toljátok bátran az enter-t az üres képek vagy a „nem illeszkedő” mini-video láttán (azt hiszem, talán az AC Cobra video fog betöltődni)!
A kocsi alatt a Bemutató teremben továbbra sincs „padló”, hanem csak egy sötét tükörlapon forog a gép, ezen ne lepődjetek meg (így kitűnően szemügyre vehető az eredetinek megfelelően kidolgozott merev tengelyes futómű meg az oldalt kivezetett .kidörrentő cső).
Néhány szó az eredeti kocsiról:
A hatvanas évek közepén az Alfa Romeo kihozta a Giulietta Sprint (modello 101) alapjain nyugvó ikonikus autóját, az Alfa Romeo GTA-t. Számos jövőbemutató konstrukciós elem (4 tárcsafék, ötfokozatú váltó, két dupla porlasztó, később befecskendező rendszer, az utolsó szériákban turbó, tekercsrugós felfüggesztések, könnyűfém-motor két vezértengellyel, stb.) a mai korszerű kocsikon is megvan. A gép sorsa eleve elrendeltetett: sorozatban nyerte a versenyeket, még Ausztráliában is szépen tarolt, meg a pocsolyán túl is elismerést vívott ki a Trans-Am series-ben.
'68-69-ben szemet vetettek a kisebb kategóriákra is, és kifaragták a „kis GTA”-t, a Junior-t. Ezt egy olcsóbb nép-versenyautónak szánták, de csakhamar megjelentek hozzá a vaskosabb árban mért kiegészítő szettek, majd a gyár is beállt a csatasorba, és az akkori technikai bravúrnak számító, végletekig lekönnyített, műanyag-és alumínium kiegészítőktől hemzsegő csúcsváltozatot is kihozták. Ebben már Spica injektorok etették a szomjas kis négyhengerest, ami közel tízezerig is elforgott üvöltve, miközben a '71-es változatnál már 171 lovat mozgósított (egy 1300-astól ma is tiszteletreméltó lenne!).
Az idők során az egyik leglátványosabb külső változás a kocsi kiszélesítése és széles slick gumik használata volt, ezt a szettet mindegyik Alfa GTA-ra ugyanúgy fel lehetett szerelni, kész csomagban árulták. A játék ezt a változatot tartalmazza.
A kocsi futóművén egyéb tekintetben később is csak keveset változtattak, még a kőkemény, kicsit túlsúlyos turbó-változatok (a híres „Volumetrico”) is csak kicsit keményebb rugókat, telókat, meg valamivel erősebb fékrendszert kapott – ez is lett a modell legnagyobb hátránya. A merev hátsóhíd már nem számított nyerőnek, és a hetvenes évek közepén a kocsik szépen kikoptak a mezőnyből. Addig azonban mindent megnyertek, amit lehetett...
Néhány szó a kocsi vezetéséről:
Merev hátsó tengely! Ezt mindig szeretném szíves figyelmetekbe ajánlani. Az ilyen kocsik „sétálósabbak” az ívben, mint egy atomprecíz független híd, ráadásul az Alfa még orrnehéz is. Ennek megfelelően ha a kanyar előtt nem fűrészeljük meg kissé, hogy előre ráállítsuk az ív irányára, akkor csak szánalmasan alulkormányzottan radírozza a külső első gumit, miközben oldalazva csúszik kifelé, és erősen emelgeti gáz alatt a belső oldali első kerekét. Így biztonsággal, de lassan lehet kanyarodni. Mivel ez egy kis tömegű, de nem is igazán túlmotorizált klasszikus építésű gép, inkább próbáljunk vele lendületből autózni, az ív bejárata előtt kemény fékezéssel kicsit oldalaztatni (jót tesz, ha egy lehelettel a fékezés megkezdése előtt fullgázon visszakapcsolunk, de csak egy tizeddel előtte...), és aztán kellemesen sodortatva a farát, szinte magától fordítjuk a kanyarban, pici ellenkormányzásokkal és kőkemény parkettával tartva az ívet, lehetőleg a max. fordulaton. Ki kell használni a pálya teljes szélességét, az ív belső oldalán kíméletlenül ragadni a rázókövekre, fogni az elejét. Ezzel a kocsival már a kanyar bejárata előtt eldől, ideális íven fogunk-e végigsodródni, vagy beleragadunk az orrnehéz kocsik nyűgjébe: koppig betekert kormánnyal csúszva, egyre lassulva szenvedünk, és csak úgy olvad a gumi a verdáról.
A fékek a kis önsúly miatt szerintem éppen megfelelően hatásosak, nem is melegszenek túlzottan, a motor könnyen eléri a 100 fokot (ezt az agyonpörgetett kis alumotort annak idején is könnyen meg lehetett főzni, néha érdemes rápillantani a fordulatszámmérőtől jobbra lévő kis dupla műszerre, a vízhőmérőre meg az olajra). A fordulatot mindig a legmagasabb tartományban kell tartani, gyakori visszakapcsolásokkal, mert a Spica inezione alul nem sok nyomatékot adott (a kihegyezett vezérmű még inkább!).
A kocsin sok apró optikai kiegészítést csináltam, a korabeli képeknek megfelelően vagy nem volt tükör a gépeken kívül, vagy csak egy a vezető oldalon. Kicseréltem a kissé elrajzolt eredeti belső tükröt, a műszerfalat, a csővázat, megajándékoztam a kocsit egy tisztességes ablaktörlővel, és a saját készítésű kerekekre vagyok a legbüszkébb, ezek pontosan az eredeti felnik másolatai, 3D-s csavarokkal, stb. Egyebekben a szokásos finomítások (pilóta-pozíció, külső nézetben a „belvilág” szépítése, új csillogás-effektek, a kocsi külső képéhez illeszkedő színű bukócső meg ablakfólia, stb...). Abban az időben az Alfa szerette az amerikai gumikat használni, ezeket láthatjátok a felnikre húzva.
A hang kis gyúrással nagyrészt a P&G vonatkozó hangjaira alapul igyekeztem annak kicsit vékonyabb tónusát valamivel testesíteni.
A gép a Mid-Ohio Chicane huplijait 1,42-1,43 alatt teljesíti (összehasonlításképpen).
Kellemes gumikoptatást!
Tuza Ervin
tuzaervin@hdsnet.hu
A letöltő link:
http://data.hu/get/2043841/Alfa_Romeo_GTA_Junior_1300_1971.zip.html
Válasz idézettel
Eredetileg Tilus írta
) A kinézet gyönyörű, de ami igazán klassz, az a motor dinamilája és a hangja!! Lehet érezni hogy pörög és húz a motor. 
- legfrissebb verziója:
akkor meg főleg nagyon meleg ez a teljesítmény
Közösségi könyvjelzők